Keletről nézve

Nézem, ahogyan a gólyafiókák a magasan rakott fészkükben próbálgatják szárnyaikat a szemközti ház kéményén. Még dúl a kánikula, de a nyár végén ők is útnak indulnak. A fecskék is megtalálták helyüket az ereszalján, sűrűn váltják egymást, mert a fiókák éhesek. Szeretik a madarak ezt a környéket a Tisza és a Túr találkozásánál, a bukógátnál és itt Tákos, Csaroda Gelénes, Barabás, Gergelyugornya háromszögnél, a Tiszánál, ahol tóhátak és csatornák által szabdalt részein paradicsomi állapotban él a madárvilág.

Boci-boci tarka, se füle se farka, oda megyünk lakni, ahol tejet kapni – szól a tejeskocsi hangszórójából a dal, ahogyan lassan járja Csarodának, ennek az árpád-kori, beregi falunak az utcáit. Parasztnénikék, bácsikák egy-két anyuka jön ki a kertkapuba és veszi az igazi tehéntejet. Valamikor ez a falu híres volt állattenyésztéséről, gazdálkodásáról. A házak kapui, a kertkapuk azért épültek olyan szélesre, hogy a legelőről hazatérő falu tehenei hazataláljanak és kényelmesen beférjenek az istállóhoz vezető úton.

A beregi Tiszahát egyik legértékesebb építészeti emlékeivel rendelkező község ugyanolyan hátrányokkal küzd mostanság, mint a környékbeli Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falvak.

A falvak nehezen találnak magukra, hiába a sok támogatás a kistermelőknek, nehezen indul be a gazdálkodás. Tehenet csak ritkán látni a házaknál, elvétve van disznóhizlalás, inkább a szárnyasokkal bíbelődnek az emberek, de ettől nem lesz jómódú egy falu. És ez jellemző ezekre a szatmári-beregi falvakra. Ami elindult, az a pálinkafőzés 2010 után, annak nagy hagyományai vannak itt. A szabolcsi almapálinka és a szatmári szilvapálinka hungarikum. Az innen származó „naményi” jonatánalmája vagy a népnyelvben „nemtudom” szilvának elkönyvelt gyümölcs messze földön ismert. (Azért „nemtudom, nemtom” szilva, mert a Tisza áradásakor a magvakat a víz kilométerekkel arrébb teszi le. S így nem lehet tudni, honnan származik a szilva. Mindenesetre jó íze, jó illata van.) S akkor még szilvalekvár főzése is külön tudomány ezen a tájon. A gyümölcstermesztésből úgy-ahogy meg lehet élni, de azért ez kevés.

Többször leírtam és még sokszor leírom, a szovjet típusú erőszakos kolhozosítás végül lassan, de biztosan tette tönkre a magyar mezőgazdaság lelkét azzal, hogy a magyar paraszt tulajdonát elvették. Ezt a földrablást a már újra földdel rendelkező gazdálkodó falusiak a félig-meddig sikerült kárpótlással sem tudták kiheverni. Nem véletlen, hogy ezeknek a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei falvak többségében a házakhoz tartozó földek jelentős része megműveletlen, gazdátlan. Az öregek lassan kihalnak, a fiatalok elhagyták a falut, a földet, az örökséget, és akik maradtak, azoknak egy jelentős része nem akarja művelni a sajátját, nem akar gazdálkodni, még annyira sem, hogy a saját zöldségféléit megtermelje.

Elfelejtettek dolgozni.

A múlt bűnei tehát kísértenek. Az egyik csarodai ház szobájának falán bekeretezve olvastam a következőket: Ingatlan felajánlási jegyzőkönyv, készült 1952. január 13. Csaroda. „H.S. és neje felajánlják minden ellenszolgáltatás nélkül tulajdonjogilag a Csaroda községben 7 kataszter hold, 1061 négyszögöl kiterjedésű ingatlanát az állam részére. Szántó és rét tiszta jövedelem 45 korona 89 fillér. A csarodai Béke Termelőszövetkezet azonnal átveszi.” Pecsét: Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Végrehajtó Bizottság

rakosibuza

Milyen aljas. Rákosiék az erőszakos téeszesítést önként felajánlásnak nevezik. Csak elfelejtik említeni, hogy a falusiak mögött géppisztolyos ávósok vagy rendőrök álltak durva fenyegetőzésekkel, ütlegelésekkel. Kádár János aztán a pufajkásaival folytatta az erőszakos kollektivizálást az 1960-as években. Ezzel megtörték a tehetséges kulák gazdálkodók tízezreit.

Sajnos a rendszerváltás utáni erőszakos privatizálás az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban szintén nem tett jót a falu népének. Különösen akkor, amikor a magyar ember számára elérhetetlenül kedvezményes hazai banki kölcsönökkel külföldi szerencsevadászoknak adták el az állami gazdaságok egy részét és számos jól menő mezőgazdasági üzemet.

Mi a kiút itt az ország keleti részén? Mert azért van valami. A helyi önkormányzatok szinte minden pénzüket a községükre költik. Rendezettek a falu közösségi helyei, gyönyörűen helyrehozták az építészeti műemlékeiket – gondolok itt akár Csarodára, Tákosra, Túristvándira, a Szatmárcsekei csónakos temetőre, a Kölcsey-házra vagy a Vay-kastélyra – fürdőiket, tavaikat. Tehát ebben a gyönyörű természeti környezetben érdemes élni, tenni, cselekedni. S bár a turizmus sokat fejlődött a térségben, ez önmagában nem jelent önfenntartást.

A múlt hét végén Barabáson  lovasnapokat tartottak. Szép programmal álltak elő, de látszódott: nagy a szegénység. A gyerekek minden közösségi játékot ingyen használhattak. Ez jó dolog. Nem régiben Csarodán is ez történt. Igaz itt komoly népművészeti vásár és kulturális bemutató volt. Gyönyörűek a vendégházak, színvonalas a vendéglátás. Itt jobban mennek a dolgok.  De ez sem megoldás. Folytatni kell ezeket is, nem szabad abbahagyni, a falvakat végül élhetővé kell tenni.

De a fő kérdés ugyanaz marad: talpra lehet-e állítani a térség mezőgazdaságát, élelmiszeriparát, egyáltalán lehet-e az állattartást ismét gazdaságossá tenni? Sok minden ezen fog múlni a jövőt illetően az elkövetkező években.

Ez is érdekes

Ne hazudj!

Nem múlik el nap, hogy „újságíró kollégáink” némelyike a Pesti TV megszűnésén ne örvendezett volna. …

3 hozzászólás

  1. Ez a nagyon szépen megírt cikk,sajnos tartal
    mazza a régmult,de fàjdalmas igazsâgot.
    Minden soråval egyetērtek!

  2. A paraszt önálló volt. Talán,még most is lehetne. Ezért próbálják a mai napig megroppantani a gerincét,és ahogy néztem a multik igen közel járnak ehhez.
    De a kisiparosoktól is elvettek mindent,mert ők is önállóan gondolkodtak. Könnyebben ellenőrizhető az ember,ha bérrabszolga.

  3. 2006-os angliai tüncibünci táblái. (Azért elgondolkodtam,hogy ezt is a soros finanszírozta-e vajon? )

    „Öljetek meg mindenkit, aki megsérti az iszlámot!”

    „Európa fizetni fogsz! Lebontásod folyamatban van!”

    „Mészároljátok le, aki gúnyolja az iszlámot!”

    „Fejezzétek le azokat, akik megsértik az iszlámot!”

    „Irtsátok ki, aki rágalmazza az iszlámot!”

    „Európa a rák, az iszlám a válasz!”

    „Az iszlám uralni fogja a világot!”

    „Pokolba a szabadsággal!”

    „Európa, tanulj szeptember 11-ből!”

    „Európa fizetni fogsz! A te szeptember 11-éd is úton van!”

    „Készüljetek fel az igazi holokausztra!” – See more at: http://magyarhirlap.hu/cikk/33486/Folyamatban#sthash.clRXLqNk.dpuf

Hozzászólás a(z) khm bejegyzéshez Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük