Valamikor tanár voltam, méghozzá magyar-történelem tanár. Tanítottam a Wesselényi utcában férfi-női szabó szakmunkásokat és szakközépiskolásokat. A gyerekek szerették az irodalmat, a történelmet. A szigorú kommunista, marxista rendszer tantervei mellett is lehetett úgy tanítani, hogy a tanár ne árulja el a nemzet értékeit és érdekeit. Balassi Bálint akkor is Balassi volt, a végvári vitézek, a török elleni harcok, a hon védelmezőinek …

Béke! béke már! Legyen vége már! Babits Mihály Húsvét előtt című verse 1916-ban jelent meg, két évvel az I. világháború befejezése előtt. Ekkor már nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar katonák százezrei nem a magyar érdekekért áldozzák fel életüket. Nyilvánvalóvá vált, hogy elsősorban nagyhatalmi érdekek húzzák el a háborút és talán a magyar királyságban is sejtették már, hogy a világ újrafelosztása …

„Ki kopog? Mi kopog? Egy fekete holló! Nála még A levél, Vagy ahhoz hasonló.” A Hunyadiak címere, a fekete holló mindig is a reménységet, a győzelmet, a nemzeti büszkeséget jelentette. Arany János csodálatos verse (Mátyás anyja) engem is megihletett, ezért a levelesládámban találtam egy forgatókönyvet Az utolsó bástya címmel, Hegedűs Bálint tollából. Az Egri csillagok óta (rendezte: Várkonyi Zoltán -1968.) …

Kevés nép büszkélkedhet ennyi forradalommal, szabadságharccal, mint a magyar. A legnagyobbak kétségkívül a Rákóczi-féle szabadságharc, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc voltak. Mindegyiknek volt európai, sőt világméretű hatása is. S mint ahogy minden magyar forradalomnak voltak hősei, úgy minden felkelésnek voltak árulói is. A legtöbb áruló, a legtöbb quisling – talán a labanc hagyományokat követve …