Blogok

Időről-időre megfogalmazódik a magyar szellemi életben és politikaformálókban, főként amikor a csőd szélére, végveszélybe kerül Magyarország, hogy miként lehet megmenteni a hazát a végső megsemmisüléstől. Hiszen egy barátságtalan XVIII. századi történetfilozófus, bizonyos Johann Gottfried Herder ezt találta mondani: „a magyarok, mint az ország lakosainak legcsekélyebb része, most szlávok, németek, románok és más népek közé vannak beékelve s a századok múltán …

Az első szabad választás után a média túlnyomó része ötödik hadoszlopként működött, s a múlt üzleti, pénzügyi, ideológiai érdekcsoportjait támogatta. A jobboldali pártok belső szétzüllesztése sokkal sikeresebb volt, mint gondolnánk. Antall József és kormánya nem ismerték fel a sajtó jelentőségét. Nem ismerték fel, hogy az erőfőlényben lévő balliberális sajtó, együttműködve a baloldali politikai erőkkel kamikaze-kormányt csinál belőlük. Bár huszonöt évvel ezelőtt, az első szabad parlamenti választás …

Azt hittem, legalábbis május 19-ig, hogy európaiak ülnek Strasbourgban. Az Európai Parlamentben, a plenáris ülésen, ahol a magyar ügyet is tárgyalták. Most nem 1956-ról volt szó – akkor is volt magyar ügy az ENSZ-ben -, arról a forradalomról, amit a szovjet hadsereg vérbe fojtott, hanem két témát láttak fontosnak napirendre tűzni az európai liberálisok, szocialisták, zöldek és a mindenféle baloldal: …

A rendszerváltozás a vérüket hullató, hosszú börtönéveket is letöltött ötvenhatosok számára nem hozta meg az áhított változást, függetlenül attól, hogy sokkal többet kaptak a nemzettől, mint amit egyáltalán remélhettek a kommunista, kádári diktatúra idején. Mégis az 1956-os forradalmárok és szabadságharcosok a több mint negyven évig elszenvedett bolsevista diktatúra után, a szabad választások beköszöntével, a többpárti demokráciában (1990) ugyanazt érezhették, mint azok a negyvennyolcas honvédek a kiegyezés idején 1867-ben, akiket szintén elfelejtettek, kihagytak az egész polgári átalakulásból.