Harakiri

Végleg lehullt a lepel a Jobbik politizálásáról. Sokáig azt a látszatott keltették, ha a Fidesz-KDNP eláll a letelepedési kötvény további alkalmazása mellől, akkor ők is megszavazzák az alkotmánymódosítást, amely kimondta volna Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére, hogy Magyarországra idegen népesség nem telepíthető le. Nem mondtak igazat.

Ugyan hetekkel ezelőtt a kormány világossá tette, hogy gazdaságilag már nincs szükség letelepedési kötvényt vásárlókra és folyamatosan beszünteti az ilyen jellegű, kis létszámú bevándorlás lehetőségét is, de ezt a Jobbik nem akarta meghallani. Így a keddi parlamenti szavazáskor a jobbikos képviselők nem szavaztak, megpróbáltak káoszt előidézni a parlamentben egy molinót feltartva ezzel a szöveggel: ,,Hazaáruló, aki pénzért terroristát is beenged !”

A magát nemzetinek nevező pártalakulat megakadályozta a kétharmados törvény létrejöttét.

Két szavazat hiányzott a kétharmadhoz – 131 kormánypártok igen szavazata, három független képviselői nem és az ellenzéki pártok (MSZP, Jobbik, LMP, DK ) obstrukciója miatt –, világossá vált, hogy a magyar parlamentben nem létezik nemzeti minimum. Kimondhatjuk azt is, hogy Magyarországnak van felelős miniszterelnöke, felelős kormánya, de nincs felelős parlamentje. Hiába hangoztatták a Fidesz és a KDNP politikusai a brüsszeli kötelező kvóta elleni népszavazáskor és a mostani alkotmánymódosításkor, hogy ez nemzeti ügy, ezek a döntések a magyarság megmaradásának ügye és nem pártügy. Úgy látszik, az ellenzéki országgyűlési képviselők ezt nem akarták felfogni. Vagy elfogadni.

A FIDESZ-KDNP pártszövetség magát hozta. Új egységet hozott létre a népszavazással, hiszen 3,3 millió magyar ember elutasította a Brüsszelből szorgalmazott kötelező letelepítési kvótát.

Az ellenzék erről tudomást sem vett. Az évek óta önmagát kereső szocialistáktól egyébként ezt a magatartás lehetett elvárni. Nem nyomtak gombot. Az LMP-től sem volt várható más szándék, különösen, mióta a pártot alapító Schiffer Pál lemondott képviselői mandátumáról és frakcióvezetői posztjáról. Utolsó józan emberük is eltávozott, akinek még számított valamit a haza és a szava. A DK – szokásához híven – továbbra is nemzete ellen politizál. De a Jobbiktól, feltehetőleg nem ezt a döntést várták választóik, hiszen a jobbikos választók többsége a kötelező betelepítési kvóta ellen szavazott.

Feltesszük a kérdést. Mivel magyarázzák szimpatizánsaiknak, hogy együtt politizálnak azzal a balliberális oldallal, akik fennállásuk óta Magyarország ellen áskálódnak itthon és külföldön. Létezésük kezdete óta folyamatosan idegen érdekeket képviselnek: nemrégen a nagy Szovjetunióét, most pedig az Egyesült Államok és/vagy a brüsszeli bürokraták akaratát szolgálják ki.

De kik ezek a Jobbikosok? Nemzeti párt? Áljobboldali párt? Ki Vona Gábor, a Jobbik elnöke? Kiket szolgálnak ki, kik támogatják őket? A legautentikusabb személy, a MIÉP valamikori elnöke, Csurka István így látta a Jobbikot és valamikor képviselő jelöltjét, Vonát 2009-ben: A Jobbik az MSZP és az SZDSZ fantomszervezete. Végül igaza lett, a Jobbik voltaképpen azt az MSZP-t, azokat a kis balliberális pártokat támogatja, amelyek egyetértenek az idegen megszállással, azzal, hogy betelepítsenek idegen kultúrája, nyelvű tíz- és százezreket Magyarországra.

Csurka 2010-ben így fogalmazott: A Jobbik az új proletárpárt, amely a rombolásra szerveződött. Ez is telitalálatnak bizonyult.

A Jobbikban mély a Fidesz-ellenesség, a Fidesszel szemben érzett gyűlölet. Ugyanakkor a Jobbik képlékeny, nincs értelmisége, nincs sem a közigazgatásban, sem az államvezetésben, sem a parlamentben alkalmazható szakembergárdája, nincsenek a vezetői között olyanok, akik valahol, valamiben elértek valamit, akik valamilyen munkát végeztek, valamit megtanultak. A MIÉP volt elnöke gyanúsnak tartotta azt is, hogy ennek a kis pártnak miért van ekkora médiatámogatottsága. Ezt ő maga harcolta ki?- kérdezte. Nem, ezt adják neki, mert céljuk van vele.

A Jobbik mostani ellentmondásos és a balliberális oldallal együttműködő politizálása szabályos harakiri. Ezt Vonáék aligha tudják megmagyarázni választóiknak. Zsarolási kísérletük nem jött be, ők azt várták, hogy Orbán vagy feltett kézzel jön ki a tárgyalóteremből, vagy beleállnak a letelepedési kötvények védelmezésébe. Az élet és a politikai logika máshogy hozta, erre pedig nem volt kész válaszuk a jobbikosoknak, így lányos zavarukban elárulták az országot.

Mert nehezen tudják magukról lemosni, hogy nem a magyar érdekek ellen politizálnak. Valószínű a kudarccal végződő alkotmánymódosítással a kormánypártok nem gyengültek, hanem erősödtek. A határozott, világos, a nemzeti érdekekért folytatott politizálás további híveket fog szerezni a magyarság körében. A napnál is világosabb, hogy a FIDESZ-KDNP pártszövetségnek egyedül kell végig vinnie, megoldania az elkövetkezendő időben a haza védelméért, országunk biztonságáért folytatott küzdelmet.