Bencsik Gábor állítása csak részben igaz. Az ötletgazda valóban András volt, Bayer Zsolt írása alapján, de a további történések már kimaradtak a publicisztikából. Hiszen idejében összefogtuk az erőket és egy nagy közös sajtótájékoztatón már együtt jelentettük be (Bayer Zsolt, Bencsik András, Csizmadia László, Széles Gábor és Stefka István), hogy 2012. január 21-én elindul a Békemenet Magyarországért.
Olvasom Bencsik Gábor írását a Mandineren az első Békemenetről (2012.január 21.), arról, hogy szerinte a testvére, Bencsik András ötlete volt és ő szervezte a több mint félmilliós demonstrációt. Egy darabig tűnődtem, hogy hozzászóljak-e és leírjam a teljes valóságot, hiszen az idő múltával megszépül az emlékezet és fontos dolgok kimaradnak, de más lényegtelenek megmaradnak.
Bencsik Gábor állítása csak részben igaz. Az ötletgazda valóban András volt, Bayer Zsolt írása alapján, de a további történések már kimaradtak a publicisztikából. Szeretném, ha kerek lenne a történet. Előre kell bocsátanom, hogy Bencsik András és Gábor nemcsak jó kollégáim, harcostársaim a valódi rendszerváltásért folytatott küzdelemben hanem jó barátaim is. Tehát az a néhány gondolat, amit most papírra vetek, az csak a teljes, a hiteles Békemenet keletkezésének történetét próbálja felfedni. Előzményként még csak annyit, hogy a kétharmados győzelmet kivívott FIDESZ-KDNP pártszövetség, Orbán Viktor miniszterelnök vezetésével törvényekkel, gazdasági intézkedésekkel, az alaptörvény előkészítésével mindent elkövetett annak érdekében, hogy a csőd szélére került országot rendbe tegye és a bankok, az IMF szorításából kimenekítse a társadalmat. Mivel a hazai, balliberális ellenzéknek nem volt elég ereje, hogy ezt megakadályozza, ezért segítségül hívta az Európai Unió egész baloldalát és a nemzetközi pénzvilágot. Magyarán elárulta hazáját. Elképesztő rágalmakkal, hazugságokkal járatták le Magyarországot és kormányfőjét, Orbán Viktort. Nyílt támadás indult el országunk ellen, hogy a multik, a szocialisták, a liberálisok visszaszerezzék elvesztett pozíciójukat, s ezzel ismét a külföldiek szabad prédájává váljon az ország. Amikor az európai parlament nyílt vitában próbálta leckéztetni Orbánt (valótlanságokat hangoztatva, hogy nincs sajtószabadság, diktatúra van kiépülőben, stb.) akkor a magyar miniszterelnök képes volt megvédeni magát és a nemzetét. De látszott, hogy ennek nem lesz vége és ha a Fidesz-kormány nem kap erős támogatást belülről, akkor kívülről, különböző pénzügyi szankciókkal is képesek lesznek megdönteni a demokratikusan megválasztott jobboldali erőt. S ekkor fogalmazódott meg több helyen, hogy tenni kell valamit.
A legerősebb szervezkedés kétségtelen Bencsik Andrástól, a Demokrata főszerkesztőjétől indult el. Bayer Zsolt, a Magyar Hírlap főmunkatársának támogatását bírva, András ezek után engem hívott fel, a Magyar Hírlap akkori főszerkesztőjét, hogy csatlakoznánk e a Békemenethez. Nekem tetszett az ötlet, de közöltem, hogy Széles Gáborral, a médiumok tulajdonosával is egyeztetnem kell. Széles először aggódott, hogy össze tudunk-e trombitálni sok tízezer embert, de hamar döntött és zöld jelzést adott. Két hét állt rendelkezésünkre, hogy a 2012. január 21-i (1956. október 22. óta nem volt ilyen) hatalmas demonstrációt megszervezzük. Ezerrel dolgozott mindenki, Széles minden eszközt biztosított, a Magyar Hírlap példányszámát megemeltük és a néma tömegtüntetés előtt egy héttel a lap naponta más szalagcímekkel, új és új jelszókkal hívta, szervezte, lelkesítette a várt csatlakozókat. Lapunk az ország minden részébe eljutott. Főszerkesztő-helyetteseimmel (Huth Gergely, Szentesi Zöldi László), Bayer Zsolttal váltva találtuk ki a hívószavakat, írtuk a publicisztikákat. Ilyen jelszavaink voltak például: Békemenet Magyarországért, Megvédjük szabadságunkat, függetlenségünket, Elegünk van a Nyugat kettős mércéjéből, Áruló MSZP-sek ne képviseljék az országot, Tiltakozunk a hazugságok ellen, Aki erőszakos az fél, mi nem félünk…
Érezhető volt, hogy egyre nagyobb az érdeklődés, szervezkedés, kaptuk az e-maileket, telefonokat az ország különböző részéből, hogy jönnek, kaptuk a bátorító szavakat Székelyföldről, Vajdaságból, Felvidékről, Kárpátaljáról, hogy csatlakoznak hozzánk. Közben a Demokrata is tette a dolgát. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy Csizmadia László, a CÖF alapítója először egy másik tömegfelvonulást szervezett volna a ,,gyarmatosítás” ellen, de idejében összefogtuk az erőket és egy nagy közös sajtótájékoztatón már együtt jelentettük be- Bayer Zsolt, Bencsik András, Csizmadia László, Széles Gábor és Stefka István –, hogy 2012. január 21.én szombaton elindul a Békemenet Magyarországért a Hősök terétől az Országházig.
Egy tényt viszont le kell szögezni. A Magyar Hírlap nélkül, Széles Gábor nélkül nem lett volna ekkora Békemenet. A Magyar Hírlapnak akkor már volt tömegdemonstráció szervezésében tapasztalata. Amikor Gyurcsány Ferenc, az utolsó hónapjait taposó miniszterelnök 2009. elején kiadta az utasítását, hogy a Magyar Hírlapot el kell lehetetleníteni, állami intézmények nem hirdethetnek, nem rendelhetnek a lapból, ez már a szólás-és sajtószabadság lábbal tiprását jelentette. Ekkor az országos napilap a Kossuth térre tömegtüntetést hirdetett meg a sajtószabadság védelmében. Több mint tizenötezren jöttek el 2009. februárjában szolidaritásuk jeléül és hatására tízezerre nőtt az előfizetőink száma, ami aztán tovább dagadt, a Békemenet idején már 25 ezer példányban fogyott a Hírlap. Tehát a Magyar Hírlapnak igencsak volt mozgósító ereje. A másik tény, hogy a civil mozgalom, Csizmadia László vezetésével óriási erőt, támogatást jelentett a Békemenetnek.
Csak megjegyzésként. A Békemenet szervezésébe nem szállt be az akkori Magyar Nemzet, sem a Hír TV. Ezzel a feladattal egyedül a Demokrata, a Magyar Hírlap és az ECHO tévé birkózott meg. A Békemenet megmentette Magyarországot a gyarmatosítástól, a Békemenet megmentette Orbán Viktor és a második Fidesz kormányt. Igazat adok Bencsik Gábornak, hogy a Békemenettel nem lehet packázni, nem lehet a gondolatával játszani. Az eddig hatszor megrendezett Békemenetre érkezőket nem lehet terelgetni, mint a birkanyájat (bár ezt eddig is csak a baloldal szajkózta). Most valóban nem jött el az ideje a Békemenetnek. Ahhoz Orbán Viktornak is, kormányának is vissza kell szereznie a teljes egész jobboldal önzetlen támogatását. Több idétlen intézkedés, törvény miatt ez nem lesz könnyű. Egy biztos, a hazáját szerető, keresztény, liberális vagy akármilyen gondolkodású jobboldal azért tudja, hogy mi a kötelessége, mit kell tennie, ha veszélybe kerül a haza. Ez az oldal a haza védelmében eddig sokat tett, csak ne játsszunk a nép türelmével, bizalmával.
Egy biztos. A Békemenet, a békemenetek az összefogás diadalai voltak. Több szülőanya és apa gyermekeként…
Fotó: Index.hu
Végrehajtó úr csak tudja. Hiszen maga is részese volt azon szép boldog békeéveknek. A hullaszag békéjének. Kotász úr . Elszállt az idő kend felett.
emlékszem,mennyit kellett békeharcolni,meg bolsevikszombatozni.
Egyszóval,1956 óta nem volt ekkora létszámú és tisztességes,nyugodt felvonulás. Tetszik ez egyeseknek,vagy nem. Szeretném újra érezni az ország erejét. És nem a hőzöngő társaságokat látni,mindennap.
Pelle János
Engem viszont azokra emlékeztet az önhöz hasonlók serege,akikről Adolf Hitler világosan megírta a Mein Kampfban, hogy „a propagandát mindig a legalacsonyabb néposztályhoz kell igazítani”
Na ezt a világot szeretnék önök nekünk újraéleszteni. És nem kérünk belőle.
Természetesen,mi tartsuk oda a másik orcánkat is. Ugye ehhez szoktak? Hát ez nem fog menni.