Kvóta

Most, hogy újságíróként, történészként, társadalomtudósként, aktivistaként járjuk az országot, hogy felhívjuk a figyelmet az újkori népvándorlás következményeire, a teltházas előadótermekben rá kellett döbbennünk arra, hogy az emberek nagyon is félnek. Tartanak attól, hogy hazájukat migránsok lephetik el és aggódnak azért, mi lesz Európával? Nem kell tehát sokat magyaráznunk.

A magyarok döntő többsége sokkal inkább érez felelősséget közvetlen környezete, családja és országunk sorsának alakulásáért, mint gondolnánk. S ez nem véletlen. Folyamatosan riasztó hírek érkeznek Nyugat-Európából, még Magyarországról is, hogy az erőszakos, illegálisan érkező bevándorlók egyre agresszívebben viselkednek, követelőznek, eszük ágában sincs alkalmazkodni egyes országok normáihoz. Nemhogy integrálódni!

Ausztriából, Németországból, a skandináv országokból újabb és újabb, migránsok által elkövetett nemi erőszakokról, gyilkosságokról kapjuk a híreket. Itthonról pedig a “nyughatatlan menekültekről” hallunk: legutóbb Körmenden egy Dohányboltot rámoltak ki, kézilabdás lányok után leskelődtek és emiatt szünetelnek az edzések. A békéscsabai menekülttáborban öt iráni férfi ablakokat tört és egy szoba berendezését verték szét. Letenyén migránsok autóval áttörtek egy határsorompót.

Nem véletlenül, hogy aggodalomra ad okot az Európai Bizottság újabb elmebeteg ötlete, miszerint azok az Európai Uniós országok, akik nem hajlandók befogadni általuk előírt kvóta szerint menekülteket, azok kapjanak „kvóta-büntetést”, azaz egy be nem fogadott migránsért fizessenek 250 ezer eurót (78 millió forintot). Bár ez csak javaslat, de mégis rémisztő agymenés. A magyar miniszterelnök megfogalmazása szerint, egy magyar állampolgár a támogatások révén hét év alatt 4000 euróba kerül az uniónak, egy migráns viszont 250 ezer euróba! Ebből kiviláglik, hogy mennyit ér egy európai.

Ha még gyenge hangon, de egyre inkább erősödik Németországban az ellenszenv a merkeli multikulturális politikával szemben. Berlinben, Drezdában folyamatosak a migránsok elleni tüntetések. A legfrissebb közvéleménykutatások szerint a németek hatvan százaléka elutasítja az iszlámot: nincs helye az iszlámnak Németországban! – hangoztatják. A BILD és az INSA közös kutatása kimutatta, hogy ma már csak 22 százalékuk lát szívesen muszlim vallású migránsokat. Legutóbbi nagy demonstrációjukon a németek ezt skandálták Drezdában: Putyint Berlinbe, Merkelt Szibériába.

Végleg eltörött valami Németországban. A nyugati és a hazai szocialisták, liberálisok nem tőrödnek hazájukkal. Őket csak a pénz és a hatalom érdekli. Egy francia felmérés szerint a migránsok 93 százaléka szavaz a baloldalra. Így már érthető, miért hívogatják Európába az Ázsiából, Afrikából és Közel-Keletről a bevándorlókat.

A helyzet azonban sokkal drámaibb. Jean Sevilla, neves francia jobboldali közíró, a Figaro Magazin főszerkesztő-helyettese, az európai bevándorlásról készült kutatásait a Történelmileg inkorrekt című könyvében összegezte. Szerinte az etnikai-kulturális átrendeződés óriási veszélyekkel jár. Franciaországban 1965-ben csak tízezer muszlim élt, 2008-ra már több millióra volt tehető az arab bevándorlók száma. Amíg 1965-ben még csak öt mecset volt, addig a XXI. század első tíz évében már 2100 mecsetet számoltak. Tudjuk, szélsőséges imámok vezetése alatt számos mecset fő keltetőfészke lett az európai terrorizmusnak. Jean Sevilla szerint az iszlám és a kereszténység kibékíthetetlen ellentétben vannak egymással, integrálódásról szó sincs.

Itt tartunk tehát most. Látni kell, Európa meghatározó balliberális vezetői mindenáron el akarják árasztani a keresztény civilizációra épülő kontinenst muszlim bevándorlókkal. Ennek a tervnek végrehajtását szolgaian támogatják a magyar szocialista és liberális pártok vezetői. Magyarán, ők szívesen látnak több százezer vagy milliónyi migránst Magyarországon.

Bár a Kúria nem találta jogszabályellenesnek a kormány népszavazási kezdeményezését a betelepítési kvótáról, addig a szocialisták, a liberálisok Fodor Gábor, a PM, a DK – Gyurcsánnyal az élen – és az Együtt fellebbeznek, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Mi másért, mint hogy megakadályozzák a népszavazást, aminek végeredménye borítékolható: a magyarok el fogják utasítani a kötelező betelepítési kvóta rendszert. Hangadójuk most Fodor Gábor, a sosem volt, egyszemélyes Liberális Párt vezetője, aki sikeresen zátonyra futtatta az SZDSZ hajóját 2009-ben. Körülbelül ennek az akciónak is ez lesz a sorsa.

Nem szabad elfeledni, hogy ennek a neoliberális magatartásnak – amibe a szocialisták és a kis baloldali pártocskák is beletartoznak – Nyugaton sincs már sok hitele. Lelepleződtek. Ugyanis egy igazi neoliberális szerint az átverés, a csalás, a hazugság normális üzletmenet és így ez is lehet törvényes.

A 90-es évek közepén az un. „main stream” – máshogyan fogalmazva: a vonalas – média az Egyesült Államokban pszichológusok, szociológusok, politológusok segítségét hívta, hogy bizonyítsák be azt, miszerint a hazugság természetes dolog és mint ilyen, elfogadható. S ez mondható el Magyarország balliberális politikusairól és kollaboráns médiahadseregéről is. Mi még azt tanultuk, aki hazudik, az lop is. A betelepülési kvóta támogatása ügyében is fognak még érdekes dolgokat mondani. Ne feledjük! Ugyanazok fognak csápolni, akik megcsinálták nekünk 2002 és 2010 között aaz országot a csőd felé kormányozták.

Én mégis azt javaslom., a régi mondáshoz tartsuk magunkat. Mert aki hazudik, az lop, aki lop, az csal és aki csal, az csak kárt okoz nekünk.

A kötelező betelepítési kvóta nagy kár.