Savanyú a szőlő

“Orbán Viktor Európában ma valaki. Van véleménye, karakteres elképzelése, amit Nyugaton is egyre többen elismernek.”

Bármennyire próbálja kicsinyíteni a balliberális ellenzék Angela Merkel német kancellár magyarországi látogatását, ez egy jól sikerült találkozó volt. Orbán Viktor miniszterelnök nem vazallusaként fogadta a világ egyik legnagyobb gazdasági hatalmának vezetőjét, hanem egyenlő partnerként. Volt véleménykülönbség köztük ideológiai vagy gazdasági kérdésekben? Volt. S akkor mi van? A miniszterelnök balos, liberális kritikusai külföldön és belföldön egyaránt azt szajkózták, hogy a liberalizmus, a demokrácia és az illiberális demokrácia kérdésében nem volt közöttük egyetértést. De ebben éppen ez a szép. Egy pártcsaládban (kereszténydemokrata, konzervatív, keresztényszociális elveket valló) éppen a vita, a viták viszik előre az ügyet. Maga a kancellár fogalmazta meg az Andrássy Gyula német nyelvű egyetemen diákok előtt, hogy Orbán Viktor és közte lényeges kérdésekben- az ukrán-orosz fegyveres konfliktus, a békére való törekvés, a gázszállítás és az energiahordozók önálló beszerzése és így tovább- teljes az egyetértés. Vagyis nincs vita az Európai Unió, az európai demokrácia érdekérvényesítése, az európaiság megvédése, a NATO védelmi rendszerének fenntartása kérdésében közöttük.

Amikor Angela Merkel az illiberalizmus fogalmát értelmezhetetlennek tartja saját maga számára és amikor ragaszkodik ahhoz, hogy demokrácia nem létezik liberalizmus nélkül, akkor nem a magyar labancoknak kedveskedik, a magyar jobboldalt, személy szerint Orbán Viktort feddi meg, hanem a német választóinak üzen, nagykoalíciós szocialista és liberális párttársainak.

Mondom én, helyesen. Amikor a magyar miniszterelnök kiáll tusnádfürdői beszéde mellett, miszerint lehet parlamentáris demokrácia, sajtószabadság, jogállamiság egy országban liberalizmus nélkül, akkor Orbán megvédi hazáját, nemzetét egy újabb külföldi kiszolgáltatottság, pénzügyi gyarmatosítás, eladósodottság ellen.

Emlékezzünk drága barátaink, ellenzékben lévő megmondó emberek. Mivé lett az első szabadon választott Antall-kormányzat politikája? Miért vezetett a legnagyobb párt, az MDF bukásához, majd szétomlásához, amikor Antall József miniszterelnök (kényszerből) vegyítette a konzervatív, keresztény értékrendet a baloldali, bolsevista gyökerekből táplálkozó liberalizmussal? Nemcsak a külső romboló, nem önzetlen nyugati ,,segítség” verte szét az építkezést, de a jobboldali mozgalmon belül is repedések keletkeztek, amely 1994-re egy szétvert országot hagyott hátra: külföldieknek fillérekért eladták a cukoripart, a húsipar, egyáltalán az élelmiszeripar nagy részét, elkezdték elkótyavetyélni a stratégiai ágazatainkat, amit aztán a szocialista, liberális Horn-Kuncze kormány ,,dicsőségesen” befejezett. Feltőkésítették a Magyarországon működő külföldi bankokat és folytatódott hazánk mértéktelen eladósítása. Az ország gazdasági és erkölcsi szétzilálását egy kis kitérővel (gondolok az első Orbán-kormányra) végül is a magukat baloldaliaknak nevező Medgyessyék, Gyurcsányék és Bajnaiék majdnem befejezték.

Na, ezért nem kér a magyarság semmiféle liberalizmusból a polgári demokrácia léte mellett. Mert ez a fajta liberalizmus a rombolást, a pusztítást hozza és egy nemzet végét jelentheti. Hogy Angela Merkel ezt az álláspontot megérti vagy nem, azt nem tudom. Valószínű, mint volt NDK-ásnak talán nagyobb az affinitása az ilyen fajta bolsevista, liberális, pazarló állami modellel szemben. De ez sem teljesen így igaz. Mert a Honecker-féle keletnémet szocialista diktatúra inkább épült elsősorban a német nemzeti érdekekre, mint a magyar szocialista ,,munkás” diktatúra, amely előbb Rákosi, majd Kádár János, Fekete János pénzügyér vezetésével a teljes behódoltságra, a kiszolgáltatottságra, az eladósodottságra épült. Ma ugyanez a balliberális oldal (apáról fiúra, rokonról rokonra, érdekszövevények mentén) most nem szovjet, nem keleti, hanem amerikai, nyugati seggeket nyal, szolgálná ki őket, onnan várja a segítséget, a megoldást, csak hogy még egyszer hatalomra kerülhessenek.

Az emberek többsége lassan kezdi érteni az összefüggéseket, eltekintve kisebb ellenzéki, civilnek mondott tüntetésektől, amelyeket – tudjuk jól – külföldi érdekcsoportok támogatnak. Ők nem Magyarország barátai. A tisztánlátás végett ezért is volt jó ez a Merkel-látogatás.

Orbán Viktor Európában ma valaki. Van véleménye, karakteres elképzelése, amit Nyugaton is egyre többen elismernek. Például a devizahitelek kivezetése, a forintosítás. Megjegyzem ezt a majdnem szociális katasztrófát sem a jobboldali kormány idézte elő. Gyurcsány elvtársat kellene megkérdezni: hogy is volt? Másrészt egy-két döntésétől eltekintve ( z internetadó bevezetésének ötlete, kapkodás a médiafronton…) jó kormányzati lépések sorozatát teszi meg. Ilyenek a többi között a család és gyermektámogatási politika megteremtése, a közmunkaprogram, a kiengyensúlyozott autópálya útdíj bevezetése.

Tehát Kuncze elvtárs bunkózhat, Gyurcsány Ferenc korruptozhat, maffiázhat, a szocialisták, liberálisok szajkózhatják: Orbán mondjon le. Virtuális világban élnek, ami a valósághoz semmi köze. A lényeg a lényeg: ma Magyarország és amit a magyar miniszterelnök képvisel az nem más, mint Kelet és Nyugat között a mérleg nyelvének lenni, a híd szerepét betölteni úgy, hogy nem sérülnek nemzeti érdekeink. Ne feledjük, amikor a Fidesz vezetője, Orbán Viktor kiverte a biztosítékot beszédével 1989. június 16-án a Hősök terén. Mit is mondott? Az orosz katonák menjenek haza. Ugyanazt, amit 1956. október 23-án ismételtek a lelkes tüntetők, forradalmárok: ruszkik haza. Megtörtént. Most mit mond a magyar miniszterelnök? Liberális demokrácia nélkül is lehet élni demokráciában. Most ez történik. Akár tetszik, akár nem.