A beszéd

Orbán Viktor beszédei a híveihez és az országhoz mindig eseményszámba mennek. Nem hétköznapi kinyilatkoztatások ezek, hanem jól felépített üzenetek, megvalósítandó tervek, ajánlatok a társadalom számára – hangozzanak el ezek Kötcsén, a Várkert Bazárban, Tusványoson avagy, mint jelen esetben, a Bálnában. Az érdekesség ezekben a beszédekben, hogy olyan feladatokat fogalmaz meg a miniszterelnök, amelyeket az azt követő években meg is valósít. Nem szállnak el a levegőben az ígéretek, hanem az emberek találkoznak egy idő után a felvázolt programokkal.

Orbán 2010-ben ezt mondta Kötcsén: megvan a reális lehetősége annak, hogy a magyar politika következő 15-20 évét ne a „duális erőtér” határozza meg, hanem „egy nagy kormányzó párt, egy centrális politikai erőtér”. A Fidesz- KDNP elmúlt kilenc éve ezt igazolja. A balliberális oldal fokozatosan amortizálta magát, nem tudott előjönni ötletekkel, tervekkel, csak egy dologra koncentrált, Orbán Viktorra. Orbán Viktor állandó lejáratását, a céltáblát lassan megunták a választók. Ezt bizonyította a legutóbbi három kétharmados választási sikere is.

Megjegyzem, 2010-ben, az első kétharmados győzelem után még öt feladatot nevezett meg Orbán Viktor a kötcsei találkozón, amely az elkövetkező időszakban a polgári jobboldal előtt áll; közte az új alkotmányt, amelyet 2011 tavaszán mindenképp el kell fogadni. A miniszterelnök a rendezvényen úgy fogalmazott, Magyarországon 2010-ben lezárult az utópiák évszázada; „az utolsó utópisztikus baloldali hatalompolitikai kísérlet is megbukott, ami nem volt más, mint a baloldali modernizáció utópiája”. Úgy látta, „életünk legnagyobb kihívása előtt állunk, utópiák helyett valóságra épülő politikát kell érvényre juttatnunk”. A kétharmados forradalom tavasszal azért jöhetett létre, mert három dologban nemzeti összefogást sikerült teremteni: abban, hogy a gazdaságot talpra kell állítani, abban, hogy munkahelyeket kell teremteni, valamint abban, hogy helyre kell állítani a rendet és a közbiztonságot. Hangsúlyozta, hogy rajtuk kívül más politikai erő ezt nem fogja megtenni, mert nincs rá szándéka és képessége.

Ezek az ígéretek is megvalósultak. A többi között azóta van Alaptörvényünk, végre nyugdíjba az 1949-es sztálini alkotmányt.

Emlékezetes beszédei közé tartozott a 9. kötcsei találkozón elmondott (2011), amiben a  miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország háborúban áll az államadóssággal és a munkanélküliséggel, és ezt a háborút csak úgy nyerheti meg, ha helyreáll a munka megbecsülése. A zárt találkozón elhangzott az is, hogy az ország megújítása érdekében folytatni kell az adócsökkentést és a bürokrácia visszaszorítását. Orbán Viktor kormányfő arra kérte a kötcsei rendezvény résztvevőit, hogy az államadóssággal és a munkanélküliséggel zajló háborút vegyék komolyan, mert „ha mi nem győzzük le az államadósságot és a munkanélküliséget, akkor azok győzik le Magyarországot”. A miniszterelnök szerint ezt a háborút egyetlen módon lehet megnyerni: a munka megbecsülésének helyreállításával, beleértve a kétkezi, fizikai munkát is. A zárt találkozón elhangzott az is, hogy az ország megújítása érdekében folytatni kell az adócsökkentést, a bürokrácia visszaszorítását, az Új Széchenyi Tervet, a munkavállalás feltételeinek könnyítését, és nagyszabású közmunkaprogramokat kell indítani.

Ez az elképzelés is megvalósult.

A munkanélküliség minimálisra zsugorodott, a cigányság nagy többsége dolgozik, a Gyurcsány-kormány alatt eladósodott devizahitelesek anyagi helyzetét egyenesbe hozták, a bankokat megadóztatták, a gazdaság töretlenül fejlődik.

Nem kis feltűnést keltett a 14. kötcsei polgári pikniken 2015. szeptember 19-én Orbán Viktor, amikor azt mondta: „vége a liberális blabla korszakának”. Ennek a korszaknak van most vége, bár ez óriási kockázatokat rejt magában, de egyben egy új esélyt is kínál arra, hogy a nemzeti-keresztény eszmerendszer, gondolkodásmód, megközelítés visszanyerje a dominanciáját immáron nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában – hangsúlyozta akkor a miniszterelnök. Ez a beszéd egybeesett azzal a migrációs rohammal, amikor csaknem háromszázezer ember átmasírozott hazánkon.

Azóta ez a keresztény eszmerendszer polgárjogot nyert a V4-eknél, Olaszországban és egyre több Európát védő országokban.

De mégis nagy a baj.

A legutóbbi beszéd a Bálnában hangzott el, a Fidesz EP-választási programját bemutató rendezvényen 2019 április 5-én. Az európai parlamenti választáson keresztény civilizációnk léte a tét – jelentett ki Orbán Viktor.  A kormányfő úgy fogalmazott, arról döntünk, hogy megvédjük-e keresztény kultúránkat, vagy átadjuk a terepet a multikulturalizmusnak. Hétpontos programot is hirdetett a miniszterelnök a bevándorlás megállítására. Ezek a megérlelt gondolatok már évek óta közszájon forognak. Mindenesetre ez a hét pont világosan megmutatja, hogy az ellenzék, Gyurcsánnyal az élen, átállt az ellenség oldalára, ki akarják szolgáltatni Magyarországot és Európát a migránsok millióinak. Nekik nincs programjuk Magyarország megvédésére, nekik hatalmuk megszerzése érdekében hazánk kiárusítása csak eszköz.

S nézzük azt a hét pontot, aminek megvalósításával nemcsak Európát, de Magyarországot is meg lehetne menteni az illegális beözönlők szászmillióitól.

A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak! Így szól az első pont. Miért fontos ez? Mert ezek az emberek elvesztették hitelüket, nem az európai civilizáció fennmaradásáért küzdenek, és tények bizonyítják, hogy az európai uniós adminisztrációt Soros szervezetei lefizették.

A másik fontos tétel, hogy egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére! Ennek az a lényeg, hogy megőrízhessék a nemzetek a függetlenségüket, mert csak erős nemzetek tudják Európát megvédeni. Komoly a gyanú, hogy úgymond az Európai Egyesült Államokkal egyközpontúvá válna a hatalomgyakorlás ezen a földrészen, és azt csinálnának az egyes nemzetekkel, amit csak akarnak. Azaz Szovjetunió helyett Brüsszel diktálna. Ismét diktatúra lenne. Ezt szeretné, ezt támogatja Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára is, aki pályázik az európai parlamenti képviselői helyért.

Ez a magyar balliberálisok egyik fő programja.

Orbán Viktor miniszterelnök harmadik és negyedik pontja (Senkit ne engedjenek be Európába érvényes igazolvány, dokumentumok nélkül! Szüntessék meg a migránskártyákat és a migránsvízumot!) már csak gyakorlati követelés, hogy az illegális bevándorlók a schengeni határokon ne juthassanak át hivatalos dokumentumokkal és pénzt tartalmazó bankkártyákkal.

Az ötödik pont arra irányul, hogy az Európai Unió dolgaiba ne szóljon bele kívülről senki, főként olyan, akit senki sem választott meg, azaz: Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit!

Talán a legfontosabb követelés a hatodik, ami úgy szól, hogy Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát! Ez tiltaná a vallási villongásokat, ami előbb-utóbb vallásháborúhoz vezetne. Nem szabad elfelejteni, hogy ezerévenként újra és újra kiújult, kiújul az iszlám és a keresztények közötti, olykor világméretű küzdelem, véres háború. A dzsihádod nem szabad beengedni Európába. Ezt intézzék el egymás között Ázsiában, Afrikában avagy az arab fennhatóságú területeken. Azok az európai vezetők, akik támogatják az iszlám vallás térhódítását Európában, azok az antiszemitizmus elterjedését is támogatják.

Végül a magyar miniszterelnök azt kívánja, hogy  bevándorlást ellenző vezetők legyenek az uniós intézmények élén!

Orbán Viktor miniszterelnök Bálnában tartott kampánynyitó beszéde megint azt bizonyította, hogy politikusnak az menjen, akinek van víziója, megvalósítható terve hazája számára. Magyar politikusnak az menjen, aki képes a legnehezebb helyzetekben is kiutat találni és tetteire mindig tud magyarázatot adni. Magyarország több mint ezer éves története igazolja, hogy mindig akadt államférfi, hadvezér, politikus, akik képesek voltak élére állni nemzetünknek és megvédeni országunkat. S ezt nem árt, ha mindenkor, minden időben, mindannyian felismerjük.