A magyar miniszterelnök elment a végső határig. Magyarország érdekei nem sérültek, sőt akár tetszik, akár nem, hazánk világpolitikát csinált.
Kétszázezer érvünk van a béke mellett – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Putyinnal közös tegnapi sajtótájékoztatón. Kétszázezer magyar, valamikori honfitársunk él Kárpátalján, olyan magyarok, akik sokat szenvedtek az elmúlt kilencven évben, s akiket a történelem vihararai ide-oda rángattak. Hol szovjetek voltak, hol csehszlovákok, hol magyarok, hol ukránok, miközben egész életükben őshonos közösségként a hazájukban éltek. Minden magyar kormányzatnak kutya kötelessége támogatni, védeni a magyar anyanyelvét használó határon kívüli nemzetiségeit. Világos az érv. Az elmúlt öt év is erről szólt, például a kettős állampolgárság megadásáról, ami védelmet nyújt, identitást ad a szétszakított országunk magyarjainak.
A másik érv az orosz-magyar kapcsolatok elmélyítésében az ésszerűség és a valós helyzet felismerése. Éppen itt, a blogomban írtam meg, hogy a jelentős magyar politikusaink évszázadokon keresztül kénytelenek voltak kettős politikát folytatni, ha kellett akkor ,,hintáztak” két nagyhatalom között, ha kellett kiegyeztek vagy szövetséget kötöttek, a magyar érdekek és az ésszerűség mentén. Orbán valószínűleg most sem tett mást, mint nagy elődei. Nyilván Angela Merkel német kancellárral is megvitatta, hogy meddig lehet elmenni a putyini ,,barátságban” és meddig képviselheti hazája gazdasági érdekeit, hogy ne sértse a szövetséges Európai Unió, sőt a NATO szempontjait.
A magyar miniszterelnök elment a végső határig. Magyarország érdekei nem sérültek, sőt akár tetszik, akár nem hazánk világpolitikát csinált. A világ ránk figyelt, a világ rólunk beszélt, mert nemcsak Putyin lépett ki a karanténből, de Orbán Viktor kormánya is. Tényezők lettünk uraim! S úgy lettünk tényezők, hogy nem léptünk rá a Nyugat tyúkszemére. Hiszen Európa befolyásos vezetői kimondva-kimondatlanul, de azt várták el tőlünk, hogy legyen az oroszokkal párbeszéd, legyen az oroszokkal tárgyalás.
Üzenem az ellendrukkereknek, megint csak savanyú a szőlő. Ahogyan a Merkel-látogatás is eredményes volt, úgy a Putyin-vizit is sikeresnek mondható. Ellenzéki múmiák, lejárt politikusok hiába mantrázzák, hogy felnyalatták velünk az oroszok a padlót, ez tételesen nem így történt.
Európa és a világ számára is bizonyossá vált, hogy Magyarországnak van külpolitikája. Magyarország nem követő, pusztán a nagyhatalmak akaratát leső európai szövetséges, hanem önálló tényező, önálló identitás. A valóság talaján áll. Az elmúlt években többször bebizonyosodott, hogy számos kezdeményezését más európai szövetséges, külföldi országok is átvették. Így például a bankrendszerünk átalakítását, a devizahitelesek problémájának a megoldását és most az ukrán-orosz-szakadár tárgyalások elősegítését a béke érdekében. Egyet ne feledjünk a sok rosszindulatú elemzés tengerében! Magyarország a jelenlegi bel-és külpolitikájával senkinek nem árt, más népek érdekeit nem sérti. Érdemes lenne talán ezen is elgondolkodni!
Köszönjük Stefka Úr ragyogó cikkeit!