Etalon

Van Európában egy ember, aki nyíltan kimondja az igazságot. Azt, amit sok száz millió európai állampolgár gondol, csak vezetőik eltitkolják, elhallgatják előlük valódi szándékaikat. Igen, ehhez a szókimondáshoz bátorság kell, mert könnyen a liberális Európán kívül találhatja magát az ember. Ilyen jellegű nemzeti politizálás Bethlen István, Teleki Pál óta nem folyt Magyarországon.

Kezd egyre nyilvánvalóbbá válni, hogy – és ez egy tényszerű megállapítás – a magyar politika leghitelesebb alakja ma Orbán Viktor. Immár több mint húsz éve Orbán emelkedő ívű, ugyanakkor egyenes irányvonalat követ, nem tér le sem balra, sem jobbra, politikája konzervatív, keresztény, erős nemzeti tartalommal, az általános polgári értékrendet elfogadva. Nem véletlenül hangsúlyozta többször, hogy a politika szakma. S láthatólag szakmának fogja fel – több politikus társával ellentétben – , mivel elvszerűen építi fel politikai mondanivalóját, a kitűzött célok érdekében ritkán köt kompromisszumokat, emiatt sokszor falakba ütközik, de végül is itthon is, külföldön is eléri a célját.

Sokan szeretik, sokan gyűlölik, de azt senki nem tagadhatja, hogy Orbán következetes. Az amerikai hátterű Politico magazin szerint ő az év embere. A kontinens legmeghatározóbb figurájának tartja a Politico európai kiadása, amely 28 fős listát közöl Európa vezető személyiségeiről. Bár a hazai liberális és szocialista baloldal, valamint sajtója próbálja kisebbíteni, lekezelni a magyar miniszterelnök Európára gyakorolt hatását – a HVG szerint Orbán Viktor politikáját a nyugat-európai hírekben, ha egyáltalán leereszkednek hozzá, negatív példaként említik -, attól még valóság, hogy Orbán határkerítésről szóló döntése a Politico elemzése alapján komolyan befolyásolta a migrációról szóló európai vitát. S ez azzal magyarázható, hogy a magyar kormányfő volt az, aki az Európai Unió szabályait betartva megpróbálta megvédeni az unió schengeni határait. Európa vezetői egykor ki akarták őt közösíteni, most viszont egyr többen egyetértenek a politikájával és Orbán az európai jobboldal talizmánja lett a Politico szerint.

S ez nem véletlen. A magyar miniszterelnök nyilatkozataival egyre jobban tágítja lehetőségeinek határait. Következetességére példa, hogy legutóbb egy abszurd koalícióról beszélt a népvándorlás veszélyeivel kapcsolatban. Miszerint ez a koalíció az embercsempészek által foglalkoztatottak tízezreinek hálózatából áll, sok milliárd a tét. Ugyanakkor üzletemberek által fizetett jogvédők csapata és az unió egyes vezető politikusai is részesei e láthatatlan szövetségnek. Tehát van Európában egy ember, aki nyíltan kimondja az igazságot, azt, amit sok száz millió európai állampolgár gondol, csak vezetőik eltitkolják, elhallgatják előlük valódi szándékaikat. Igen, ehhez a szókimondáshoz bátorság kell, mert könnyen a liberális Európán kívül találhatja magát az ember. A balliberálisok erre persze nemes egyszerűséggel lepopulistázták Orbánt. De tudjuk, hogy ennél sokkal többről van szó: elkötelezettségről, jövőbe látásról, a nemzet iránt érzett felelősségről, s mi több: államférfiúi nagyságról. Nem véletlenül nevezi a Politico Orbánt “konzervatív bomlasztónak”, akinek olyan eszmetársai vannak Európában, mint például Hort Seehofer bajor miniszterelnök, a francia Nemzeti Front, a spanyol Podemos, az olasz baloldali Matteo Renzi miniszterelnök, a lengyel konzervatívok, a brit toryk. Magyarán, – és ezt az angol nyelvű hírportál is megfogalmazza -, az orbáni politika alapja a nemzeti szuverenitás kompromisszumok nélküli védelme és az európai kormányzó elittel szembeni bizalmatlanság.

Nemzeti szuverenitás kompromisszumok nélkül. Valóban ez az Orbán-kormány politikájának az alapja. S ebben egység van a Fidesz-KDNP pártszövetségben. Ilyen jellegű nemzeti politizálás Bethlen István, Teleki Pál óta nem történt Magyarországon. A Horthy-korszak érdeme pont az volt, hogy egy kivéreztetett, szétdarabolt és a vörös terror által szétzilált, meggyengített Magyarországból, gazdaságilag stabil és rohamos fejlődő országot sikerült létrehozni. Ehhez járult a pengő megerősítése, az oktatás-, az egészségügy, és a szociálpolitika nemzeti programmá való átalakítása. Ha nem jött volna a háború, akkor egy sikeres, gazdag ország lehetett volna hazánkból.

Orbán Viktort a baloldali ellenzék és egyes nyugati politikusok azért támadják, mert jobboldaliként baloldali, népjóléti politikát akar és képes sikerre vinni. A munkaalapú társadalom középpontjába a családot helyezte, hatalmas szociálpolitikai kedvezményekkel – például rezsicsökkentéssel, munkahely teremtéssel-, mindezt úgy, hogy a közös teherviselésbe bevonta a bankokat és a multinacionális cégeket. Ez szúrt szemet az unió egyes politikusainak. Nos, innen startolt a nemzetközi politikai színtérre, egyre nagyobb elismertséget szerezve magának. Kétségkívül a migránsügy kezelése és a határozott kiállás az invázióval szemben, Európa értékeinek megvédése meghozta a magyar kormányfő európai népszerűségét a néptömegek, majd az európai vezetőnél is. Egyik legnagyobb sikere, hogy maga mellé tudta állítani nemcsak a Visegrádi négyeket, hanem számos közép-kelet-európai ország vezetőjét is. Ezt eddig senkinek sem sikerült Trianon óta. A kisantant, amely Magyarországot mindig is fő ellenségnek tartotta, most saját érdekeinek védelméért összefogott. Ebben nagy szerepe volt Orbán Viktornak, ezért etalon ma ő.

Érdemes elgondolkodnia az úgynevezett mai magyar baloldal szerepéről, “hogy meddig küzd még saját nemzete ellen”. A Tanácsköztársaság óta – 1945-öt és 1956-ot is beleszámítva – a bolsevik gyökerű baloldal mérhetetlen szenvedést okozott a hazának. Ideje bocsánatot kérni a múltért és a jelenért, a napjainkig tartó árulásokért népüktől. Még nem késő. A baloldali érzelmű fiatalokon sok múlik, hogy lemossák a gyalázatot, és újra építsék a valamikor szebb napokat látott szociáldemokráciát. Addig nem sok reményük van arra, hogy nekik is legyen etalonuk.