Megint jönnek és jönnek…

Ez várható volt. Tudta mindenki, aki Karácsonyékra szavazott – a belvárosi és budai liberálisok,  a családi és lakásépítési, autóvásárlási kedvezményeket, a rezsicsökkentést igénybe vevő balos eltökéltek és a város peremére szorult lakótelepi és egyéb örök elégedetlenkedők –, hogy a győztes választások után Karácsonyhoz ragadnak a múlt rossz és levitézlett arcai.

Tarlós István főpolgármester egykori építkező, béke szigetén, a Fővárosi Önkormányzatban már ott sertepertél dr Magyar György ügyvéd, politikai analfabéta, aki mozgalmárként, képviselő-jelöltként megbukott, de most újra remény csillant számára a szocialisták és DK-sok központi erőterében. Megjelent és helyet követel magának Demszky Gábor volt főpolgármester is, akiről sokan azt hitték, hogy megzavarodott és kivonult a politikából. De a volt maoista, a kommunistáknál is szélsőségesebb, a kérlelhetetlen, pártja megbuktatásában résztvevő szabaddemokrata, Karácsony Gergely támogatásáért benyújtotta a számlát. Pedig sokan úgy emlékeznek, hogy Demszkynek lenne elszámolni valója a főváros és magyar választók felé. Nagy bűnei közé tartozik, hogy elengedte a sok milliárdos orosz adósságállományt – a 4-es metró megépítését az oroszok ennek fejében megépítették volna –, sok száz milliárdos veszteséggel a franciáknak ajánlotta Medgyessy miniszterelnökkel az üzletet. Még az OLAF jelentés is a Demszky-éra nagy kárai közé sorolta 167 milliárd forint eltűnését. Az MSZP-SZDSZ korszak alatt a 4-es metró építését az ígért 195 milliárd helyett 452 milliárdra tornázták fel. A projekt 452 milliárd költségvetésében a gyanú szerint 272 milliárd forint érintett csalás, amiből 167 milliárdot közönségesen elloptak. Ezek voltak a szakemberek. Tudjuk, hogy ez a Gyurcsány korszakban csak a jéghegy csúcsa volt. Tarlós István főpolgármesterként fejezte be a 4-es metró építését, akkor azt mondta: Demszky lemoshatatlan kudarca lett a 4-es metró.

Lám, Demszky néhány nap alatt ezt a kudarcot  is lemosta. Máris ott tülekedik a Városházánál. Hátha néhány horvátországi szigetecske ára leesik még számára.

Aztán itt van a szemkilövető, az országot a csőd szélére vezető Gyurcsány, aki a fővárosban fog irodát kapni. A tolvaj tolvajt kiállt. A zsarnok – a rendőrterror létrehozója – diktátort kiált, és mégis, érdekes módon szabad választásokon az egyesült ellenzék moslék koalíciója megnyerhette Budapestet és számos jelentős magyarországi nagyvárost. A bukott miniszterelnök most stílust váltott. Azt hirdeti, hogy a Demokratikus Koalíció ideológiáját kell erősíteni, tovább vinni. Ezt ismerjük. Karácsony Gergely újdonász főpolgármester csak vendég lehet a városházán, ugyanis ott mostantól kezdve az Apró- Gyurcsány-Dobrev klán és emberei irányítják a főváros pénzügyeit. Gergelynek, a strómannak meghagyják a klímabalhét, a hajléktalanok ráeresztését a kerületekre, a faültetést és a budapesti építkezések, a sporlétesítmények betiltását, az ingatlanadót. Ez a harc legyen a hablatyoló, az ígéreteit sohasem beváltó Karácsonyé. Addig  a kasszát az éhes DK-sok, momentumosok és az újjáéledt szocialisták kezelik. Nem tudom a páriaként kezelt Jobbikosoknak mi hullik majd le. Kapnak-e valamiféle könyöradományt?!

Nem szabad megfeledkezni Gyurcsány emberéről, Kálmán Olgáról sem. A pénzéhes riporter zsíros, bizalmi állást fog kapni. Az hírlik, hogy Budapest Önkormányzatának sajtója az ölébe hullik. Politikai elfogultságát ismerjük az ATV és a Simicska TV-beli szerepléseiről. Tehát Olga méz-máz lesz a balos újságírókhoz, a jobboldaliakkal majd lekezelően bánik és a főváros híreit is csak csepegteti nekik. A kettős mérce neki lételeme. Lesz most dinom, dánom, pénz, paripa, fegyver és  mindenfajta újságírói állás az elbocsátott népszabadságosoknak és a simicskás-féle televíziósoknak. Helyreáll a „rend”! A ballibsi újságírók újra tömegével kapják az álláslehetőséget és a pénzt. Nem mintha eddig éheztek volna.

Mindenesetre Sargentini és Timmermans nem fog többé Magyarországra rohangálni a szólás-és sajtószabadság hiányát kutatni.

A régi, megbízható komcsi arcok közül visszatér Gy. Németh Erzsébet és Lamperth Mónika. Lesz nekik is Karácsony mellett tejbe aprítani. Ők is igazolták tehetségüket a Demszky-Medgyessy-Gyurcsány korszakban fővárosi képviselőként és belügyminiszterként. Közös jellemzőjük, hogy hithű, kiszolgáló harcosok. Azon túl Gy. Németh Erzsébet Gyurcsány fan. Úgy tűnik komoly erőt fog képviselni a fővárosban a Demokratikus koalíció.

Aztán nem szabad megfeledkezni Bajnai Gordon ,,válságkezelő” miniszterelnökről sem. Az ő nevéhez fűződik a bajnai-féle megszorító csomag, melynek része volt a 13. havi nyugdíj eltörlése. Ő nyíltan támogatta Karácsony Gergelyt. A napokban tárgyaltak. Lehet, hogy Bajnai is benyújtotta a számlát?

Ami tény, hogy a hosszú időre tétlenségre kárhoztatott balliberálisok most egy utolsó restaurációs próbálkozásba fogtak. Nagyon éhesek.

Közös bennük az amoralitás, a hazaárulás, a pénzszerzés, a vagyonosodás. Ehhez persze ideológiát kell gyártaniuk. A Fidesz-KDNP család-és szociálpolitikájával, eredményes gazdaságpolitikájával, migránsellenességével, Magyarország szuverenitásának megőrzésével nehéz szembe menni. Más ötlet kell. A balliberálisok stadion építése elleni propagandája hellyel-közzel sikeres volt. Korrupció ellenes mozgalmuk alapvetően kudarcba fulladt, mert a szocialisták és a balosok többet loptak, korrumpáltak a kelleténél, mint kellett volna. A zöldprogram, a klímavédelem talán az egyedüli eszközük, amivel lehetne operálni, de azt meg rosszul közvetítik. Mindenki látja, hogy aktivistáik, bár kívül zöldek, belül mégis vörösek. Mély vörösek, neobolsik.

Karácsony most még keresi a hangot. Főpolgármesteri belépőjével jól belerúgott a magyar-erdélyi irodalom egyik jeles alakjába, Wass Albertbe, s csak úgy egyszerűen lenácizta. Innen már rövid az út Nyírő Józsefig, Féja Gézáig, Szabó Dezsőig, Németh Lászlóig vagy Márai Sándorig. A kommunistákat mindig is izgatta a valódi magyar irodalom, a népi és polgári irodalom, vagyis mindaz, ami nem szocialista embertipusokat rajzol meg. Ez így volt a Rákosi-és Kádár korszakban, amikor is az ilyen típusú írásokat indexre tették. Karácsony Gergely jobban tenné, ha kultúrpolitikával akar foglalkozni, hogy előveszi a Wass összest és elolvasná például A funtineli boszorkányokat. Akkor nem keverné össze Csepelt a Népligettel és Wass Albertet Kolozsváry-Borcsa Mihállyal. Bár van egy halvány sejtelmem, hogy Karácsonynak fogalma sincs erről a korszakról, egyáltalán a magyar történelem nagy fordulatairól és tanulságairól.

Még Ungár Péter LMP-s politikus is felkapta erre a fejét: „… Wass Albert kultusza szimbolikusan mást jelent ma a jobboldaliak számára, mint Wass Albert tényleges személye. Karácsony Gergely azzal, hogy a fővárosból el akarja tüntetni Wass Albertet nem őt magát, hanem azokat a konzervatív budapestieket és vidéken élőket sérti meg, akik felé az ellenzéknek most gesztusokat kell gyakorolnia.”

Megjegyzem, Ungárnak volt gyerekszobája és könyvtára is.

A műveletlen, a tudatlan, a tájékozatlan ember sok kárt okozhat. De azok a régi-új arcok is, akik egyszer politikailag és emberileg leszerepeltek és újra szerepet akarnak vállalni. Körmös Bauer fia, Tamás is bejelentkezett. Mi lesz itt? Újra leépítik a virágzó, jól működő Budapestet?

Amikor az Antall-Boross korszakban vezettem A HÉT műsorát, szerepet vállaltam a médiaháborúban, akkor egy fogadáson Ungvári Tamás íróval, irodalomtörténésszel beszélgettem. Egyszercsak így szólt hozzám: „…tudod Pista, amit Ti most a Magyar Televízióban csináltok, az számunkra elfogadhatatlan. A sajtó a kiegyezés óta a miénk. Most az egyszer félre néztünk. Többé ilyen nem történhet meg.” Elgondolkodtam a szavain, főként a kizárólagosságon. Október 13-a után nem tudom ki nézett félre.