Tizenöt éve, 2005. május 18-án hunyt el a legendás szabadságharcos Pongrátz Gergely, a Corvin-köz főparancsnoka. Stefka István írásában felidézi a kérlelhetetlen hős alakját, aki mind 56-ban, mind utána a forradalom és szabadságharc ügyéért küzdött. “Éjfélkor csengett a telefon. Aludtam, a feleségem vette fel. “– Meghalt Gergely!” – szólalt meg a drámai hang a vonal túlsó oldalán. Majd folytatta: „Ödön bácsi …
Még több »
A Taxisblokád volt az első nagyobb akció az MDF-kormány megbuktatására. Balsai István, a néhai igazságügy-miniszter ellenforradalmi kísérletnek nevezte ezt a profin megszervezett puccsot, amelyben benne voltak a hálózati újságírók, a taxisok (akik között rengeteg ex-állambiztonsági tiszt volt), a háborús helyzetet vizionáló és a hadsereg bevetését emlegető Göncz Árpád és a posztkommunista, szegedi rendőrből lett budapesti főkapitány Barna Sándor is. Jellemző, …
Még több »
Negyvenöt éve, 1975. május 6-án hunyt el Mindszenty József esztergomi érsek, bíboros, Magyarország hercegprímása, aki a kommunista diktatúra legnagyobb, legveszélyesebb ellenfele volt. Stefka István a héten cikkel emlékezett a bíborosra; most ennek folytatása következik, ami egyben személyes történet is. Szó lesz az egyházüldözésről, az államosításról, és arról, hogyan menekített jezsuita szerzeteseket Stefka István édesapja. „Az ávósok körbevették és kérték a …
Még több »
Most, hogy újra kezembe vettem Mindszenty Emlékirataim című művét, amit Bécsben, 1974 Húsvétvasárnapján fejezett be, a bíboros úr egy gyönyörű gondolata ragadta meg figyelmemet. „Azért tanuskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. …
Még több »
Bár most hihetetlenül jók az Izrael és Magyarország közötti kapcsolatok, és ma is minden zsidó származású magyar biztonságban érezheti magát itthon, a kilencvenes években a balliberális sajtó elhitette, hogy fasizmus van születőben Magyarországon, ahol sorozatos antiszemita támadások történtek. Az igazán undorító, hogy ez csak a lejáratás egyik eszköze volt. Az SZDSZ, a visszatérésre készülő MSZP és a velük cinkos média …
Még több »
Csak az értheti, milyen csodálatos volt végignézni az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2–3-i alakuló ülését, aki átélte a kommunista diktatúrát. Éppen harminc éve történt, hogy az elnyomás éjjele után végre szabad levegőt szívhattunk. Stefka István emlékezik a legendás napokra, felelevenítve az akkor már nagyon idős Varga Béla beszédét, aki az amerikai emigrációból tért haza évtizedek után. „Nemzedékek mennek, …
Még több »
Antall József egy úriember volt. Talán túlságosan is. Amikor Stefka István interjút készített a miniszterelnökkel, majd utána arról kérdezte, nem bántja-e az a sok bántás, kritika, amit a sajtótól kap (azzal vádolták, hogy arisztokratikus, lenézi az embereket, a horthysta korszakot akarja visszaállítani), csak legyintett, és azt felelte: „István, ezek mikiegerek”. Aztán kiderült, hogy a “mikiegereknek” együtt hihetetlen hatalmuk van. „Antall …
Még több »
1990 tavaszán dőlt el, hogy nem lesz nagytakarítás a sajtóban. Vagyis ott sem. Nagy? Semmilyen. Az egykori hálózat, az élcsapat átmentette magát, és nekitámadt az MDF-kormánynak. Bár a liberális Magyar Hírlap 1990-es cikke szerint, Stefka Istvánék csak elképzelték a lövészárkokat, azok valóban léteztek. Stefka rádiósként pontosan látta a kulisszatitkokat, hogy hogyan lett Rózsa T. Endre “ellenség” a posztkommunisták szemében azért, …
Még több »
Senki sem gondolt még a médiaháborúra és az Antall-kormány elleni lejárató-hadjáratra a nyolcvanas évek végén, de az előjelek már megvoltak. Amikor Stefka István a Kós Károly-szobor felavatásáról készített riportot, csak annyit súgtak neki: ne magyarkodjon! Aztán amikor meghívta az ötvenhatos Obersovszky Gyulát egy beszélgetésre, és a mártír Tóth Ilona is szóba került, azt már nehezen viselte a Mester Ákos vezette …
Még több »
Harminc éve, 1990-ben tört ki a médiaháború. Stefka István ott harcolt az első sorban. Most visszatekintő sorozatot indított, amelynek népszerű első része után következik a folytatás. Szó lesz a tiszta szívű Csengey Dénesről, akit halála előtt pár nappal Stefka István még beszélgetésre várt, és arról a Csurka Istvánról, aki már 1990-ben mindent világosan látott. „A szemétkosárból emeltünk ki, oda is …
Még több »
Harminc éve, 1990-ben tört ki a médiaháború. Minden az Antall-kormány hatalomra jutásával kezdődött: már az eskütétel után hatalmas össztűz zúdult a vezetésre. Elsősorban a sajtó gerjesztette a gyűlöletet. Nem csoda: a média szinte százszázalékosan a posztkommunisták, szocialisták és liberálisok irányítása alatt állt, kezdve az összes nagy budapesti és vidéki lappal, folytatva a tévékkel, rádiókkal. Stefka István ott harcolt az első …
Még több »
Hétfőtől díjmentes lesz a közterületi parkolás Magyarországon. Ennek apropóján a megszokottnál is undorítóbban kezdett viselkedni a honi ellenzék. „A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása. Mivel zsúfolt tömegközlekedési járatokon ez nem vagy csak korlátozottan lehetséges, fontos, hogy aki tudja, használhassa a saját autóját” – fogalmazott a kormányfő. Emiatt indokolt a közterületi parkolási díjak megszüntetése …
Még több »
Így nevezték őt a szakmában. Tizenhárom éve nem találkoztunk. A Magyar Nemzet újságírójaként hetvenedik születésnapján kerestem fel egy interjúra, a Mátra egy elhagyatott birtokán Mátracserepusztán, ahová visszavonult a folyamatos támadások elől. Esett az eső. Putnoktól meredeken kapaszkodtunk fel gépkocsival a fotográfussal, Tóth Tibivel az erdei úton. Házak sehol, csak a sűrű erdő, néhol tisztás, patak, vízmosások és a természet idegnyugtató …
Még több »
Nem először. Elárulták választóikat, akik azért küldték őket a parlamentbe, hogy az érdekeiket képviseljék. A balliberálisoknak és a Jobbiknak eszébe sem jutott, hogy ígéreteiket esetleg betartsák. Egy világjárvány kellős közepén, a válság idején is fontosabb számukra a kicsinyes pártérdek, a hatalmi harc, mint a koronavírus elleni küzdelem. Nem először tették ezt. Akkor, 2008-ban, a gazdasági világválság idején az MSZP és …
Még több »
Kinek ne jutna most eszébe Albert Camus, az egzisztencializmus egyik atyjának világsikert aratott regénye. A pestis a középkor egyik legdurvább járványa volt. Városok haltak ki, milliók pusztultak el, nem véletlen, hogy Camus regénye a második világháború borzalmai után jelent meg, 1947-ben. Az író először a háborúhoz is kötötte, ahogy írta: „A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendő, nyilvánvalóan az …
Még több »
Az Öreg Az Öreg, aki már mindent látott