Friss

Az utolsó hercegprímás – Negyvenöt éve halt meg Mindszenty József

Most, hogy újra kezembe vettem Mindszenty Emlékirataim című művét, amit Bécsben, 1974 Húsvétvasárnapján fejezett be, a bíboros úr egy gyönyörű gondolata ragadta meg figyelmemet. „Azért tanuskodom, hogy a világ újra tudomásul vegye, mit cselekszik a bolsevista rendszer az alája rendelt emberi életekkel és sorsokkal. A magyar Egyház fejének keresztjét emelem fel a világ előtt: emlékeztetni akarom magyar népem roppant szenvedéseire. …

Még több »

„Hordót a zsidónak” – Amikor antiszemita rágalmak özöne zúdult az MDF-kormányra (Stefka István a médiaháborúról, 6. rész)

Bár most hihetetlenül jók az Izrael és Magyarország közötti kapcsolatok, és ma is minden zsidó származású magyar biztonságban érezheti magát itthon, a kilencvenes években a balliberális sajtó elhitette, hogy fasizmus van születőben Magyarországon, ahol sorozatos antiszemita támadások történtek. Az igazán undorító, hogy ez csak a lejáratás egyik eszköze volt. Az SZDSZ, a visszatérésre készülő MSZP és a velük cinkos média …

Még több »

Amikor véget ért az elnyomás éjjele – Harminc éve ült össze újra a szabadon választott Országgyűlés

Csak az értheti, milyen csodálatos volt végignézni az első szabadon választott Országgyűlés 1990. május 2–3-i alakuló ülését, aki átélte a kommunista diktatúrát. Éppen harminc éve történt, hogy az elnyomás éjjele után végre szabad levegőt szívhattunk. Stefka István emlékezik a legendás napokra, felelevenítve az akkor már nagyon idős Varga Béla beszédét, aki az amerikai emigrációból tért haza évtizedek után. „Nemzedékek mennek, …

Még több »

Antall eleinte nem vette komolyan a sajtót, utána már késő volt – Forró és társai, avagy a mikiegerek diadala (Stefka István a médiaháborúról, 5. rész)

Antall József egy úriember volt. Talán túlságosan is. Amikor Stefka István interjút készített a miniszterelnökkel, majd utána arról kérdezte, nem bántja-e az a sok bántás, kritika, amit a sajtótól kap (azzal vádolták, hogy arisztokratikus, lenézi az embereket, a horthysta korszakot akarja visszaállítani), csak legyintett, és azt felelte: „István, ezek mikiegerek”. Aztán kiderült, hogy a “mikiegereknek” együtt hihetetlen hatalmuk van. „Antall …

Még több »

A fotelben szervezkedő, egykori garázsmester Havas Henrik és az ÁVH-s Ipper Pál 168 órája – Stefka István a médiaháborúról (4.)

1990 tavaszán dőlt el, hogy nem lesz nagytakarítás a sajtóban. Vagyis ott sem. Nagy? Semmilyen. Az egykori hálózat, az élcsapat átmentette magát, és nekitámadt az MDF-kormánynak. Bár a liberális Magyar Hírlap 1990-es cikke szerint, Stefka Istvánék csak elképzelték a lövészárkokat, azok valóban léteztek. Stefka rádiósként pontosan látta a kulisszatitkokat, hogy hogyan lett Rózsa T. Endre “ellenség” a posztkommunisták szemében azért, …

Még több »

„Mit csináltál, Pista?” – Így lett Stefka István Mester Ákosék gyűlölt ellensége (Médiaháború, 3. rész)

Senki sem gondolt még a médiaháborúra és az Antall-kormány elleni lejárató-hadjáratra a nyolcvanas évek végén, de az előjelek már megvoltak. Amikor Stefka István a Kós Károly-szobor felavatásáról készített riportot, csak annyit súgtak neki: ne magyarkodjon! Aztán amikor meghívta az ötvenhatos Obersovszky Gyulát egy beszélgetésre, és a mártír Tóth Ilona is szóba került, azt már nehezen viselte a Mester Ákos vezette …

Még több »

„A szemétkosárba fogunk titeket visszadobni” – Mindenki célpont lett, aki a nemzetet képviselte (Stefka István és a médiaháború, 2.rész)

Harminc éve, 1990-ben tört ki a médiaháború. Stefka István ott harcolt az első sorban. Most visszatekintő sorozatot indított, amelynek népszerű első része után következik a folytatás. Szó lesz a tiszta szívű Csengey Dénesről, akit halála előtt pár nappal Stefka István még beszélgetésre várt, és arról a Csurka Istvánról, aki már 1990-ben mindent világosan látott. „A szemétkosárból emeltünk ki, oda is …

Még több »

Túlélte, mások belehaltak – Stefka István tényfeltáró visszatekintése a kegyetlen médiaháborúra

Harminc éve, 1990-ben tört ki a médiaháború. Minden az Antall-kormány hatalomra jutásával kezdődött: már az eskütétel után hatalmas össztűz zúdult a vezetésre. Elsősorban a sajtó gerjesztette a gyűlöletet. Nem csoda: a média szinte százszázalékosan a posztkommunisták, szocialisták és liberálisok irányítása alatt állt, kezdve az összes nagy budapesti és vidéki lappal, folytatva a tévékkel, rádiókkal. Stefka István ott harcolt az első …

Még több »

Tehetetlenség és mértéktelen hatalomvágy

Hétfőtől díjmentes lesz a közterületi parkolás Magyarországon. Ennek apropóján a megszokottnál is undorítóbban kezdett viselkedni a honi ellenzék. „A koronavírus-járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze az emberek közötti biztonságos távolság fenntartása. Mivel zsúfolt tömegközlekedési járatokon ez nem vagy csak korlátozottan lehetséges, fontos, hogy aki tudja, használhassa a saját autóját” – fogalmazott a kormányfő. Emiatt indokolt a közterületi parkolási díjak megszüntetése …

Még több »

Ali

Így nevezték őt a szakmában. Tizenhárom éve nem találkoztunk. A Magyar Nemzet újságírójaként hetvenedik születésnapján kerestem fel egy interjúra, a Mátra egy elhagyatott birtokán Mátracserepusztán, ahová visszavonult a folyamatos támadások elől. Esett az eső. Putnoktól meredeken kapaszkodtunk fel gépkocsival a fotográfussal, Tóth Tibivel az erdei úton. Házak sehol, csak a sűrű erdő, néhol tisztás, patak, vízmosások és a természet idegnyugtató …

Még több »

A magyar ellenzék erkölcsileg megbukott

Nem először. Elárulták választóikat, akik azért küldték őket a parlamentbe, hogy az érdekeiket képviseljék. A balliberálisoknak és a Jobbiknak eszébe sem jutott, hogy ígéreteiket esetleg betartsák. Egy világjárvány kellős közepén, a válság idején is fontosabb számukra a kicsinyes pártérdek, a hatalmi harc, mint a koronavírus elleni küzdelem. Nem először tették ezt. Akkor, 2008-ban, a gazdasági világválság idején az MSZP és …

Még több »

A pestis

Kinek ne jutna most eszébe Albert Camus, az egzisztencializmus egyik atyjának világsikert aratott regénye. A pestis a középkor egyik legdurvább járványa volt. Városok haltak ki, milliók pusztultak el, nem véletlen, hogy Camus regénye a második világháború borzalmai után jelent meg, 1947-ben. Az író először a háborúhoz is kötötte, ahogy írta: „A pestis, amely szándékom szerint több szinten értelmezendő, nyilvánvalóan az …

Még több »

Az Eszenyi-jelenség

Az inkvizíció ítéletet mondott: Eszenyinek menni kell! Teológiai értelemben megszegte a szabályt, átlépte a vörös vonalat. Ezért bűnhődnie kell. A Vígszínház igazgatójának nem volt más választása. Ugyanazt tette, mint az Osztrák-Magyar Monarchia ezredese, Alfréd Redl. A császári udvarnál kegyvesztett lett, és ezért saját maga hajtotta végre az ítéletet. Redl főbe lőtte magát, Eszenyi Enikő visszalépett az igazgatói pályázattól. Egy pályája …

Még több »

Március 15! – a mindig tilos!

Elég öreg vagyok ahhoz, hogy emlékezzek. Régi szabadságharchoz, azaz a forradalom kitörésének napjához, március 15-hez való viszonyulás jellemzi, hogy demokráciában vagy diktatúrában élünk. Sajnos életem nagy részét diktatúrában éltem. Tilos volt szabadon ünnepelni március 15-ét, tilos volt őszintén írni március 15-ről. 1966 március 15-ét írunk. Huszonhárom éves voltam. Közeledtünk az 1956 október 23-ai forradalom és szabadságharc évfordulójához. Szokás szerint összejöttünk …

Még több »

Rosszindulatú pánikkeltés és félelemgerjesztés

Nagyon haragszom. A koronavírus veszélyeit, komolyságát nem lebecsülve mondom, felháborító, hogy embereket arra késztetnek, hogy szükségletein felül spájzoljanak. 40-50 kilogramm cukrot, lisztet, több mázsányi krumplit, hagymát, konzerveket (töltött káposztát, sóletet, pacalt, gulyást és ki tudja, még mi mindent), húsokat, főként száraz kolbászt, szalonnát tíz kiló számra visznek haza. De kapkodják hektoliter számra a polcokról az étolajat és a száraztésztát is. …

Még több »