Trianont nem feledjük, az okait ismerjük, de intő példa a jelenre is. „Most is ebben a korban élünk. Egy szerencsénk van, hogy tíz éve egy erős támogatottsággal rendelkező nemzeti kormányunk van. Az aggasztó, hogy itt vannak közöttünk Károlyi Mihályék, Kun Béláék, Szamuely Tiborék, Rákosi Mátyásék, Gerő Ernőék, Kádár Jánosék és Aczél Györgyék szellemi örökösei, akik jelenleg is lejáratják a hazugságokkal, …
Még több »
A 97 éve aláírt trianoni békediktátum Magyarországot a háborúban vesztes államok között is a leghátrányosabb helyzetbe hozta. A szomszédos államok javára területileg megcsonkította, 282 ezer négyzetkilométernyi területéből 93 ezer négyzetkilométert hagyott meg, lakossága pedig 18 millióról 7,6 millióra csökkent. Színmagyar lakosságú vidékeket csatoltak el, csaknem 5 millió magyar került kisebbségi létbe. Ez a döntés a nemzet létét is veszélybe sodorta. …
Még több »
Történt az, hogy Szijjártó Péter ezen a héten megtiltotta minden magyar diplomatának és külügyminisztériumi dolgozónak, hogy bármilyen módon részt vegyen Románia december 1-i nemzeti ünnepén. Kilencvennyolc évvel ezelőtt, 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amely kimondta Gyulafehérváron Erdély egyesülését a Román Királysággal. Azaz, a magyar, nemzeti, polgári kormány nem akarta megünnepelni Nagy Románia létrejöttét, Magyarország …
Még több »
Gyilkos béke, Nagyhatalmi béke, Gyászbéke, Békeparancs, Fekete péntek:- ilyen és hasonló címekkel jelentek meg kilencvenhat évvel ezelőtt, 1920. június 4-én a magyar lapok, a trianoni békeszerződés aláírása idején. Egyetlen felelős magyar politikus nem volt hajlandó aláírni az ország megcsonkítását, kifosztását, így sem Gróf Apponyi Albert, aki a trianoni magyar békedelegáció vezetője volt, sem Teleki Pál gróf, akkori magyar külügyminiszter. …
Még több »
Az Öreg Az Öreg, aki már mindent látott