Az Öreg Az Öreg, aki már mindent látott

Mi zsigereinkben érezzük az erőszakos megszállások kárait, következményeit, az engedékenység hátulütőit. Mi nem akarunk abba a hibába esni újra és újra, hogy tiló alá tesszük a nyakunkat. A 12. Kötcsei találkozón, a Polgári Magyarországért Alapítvány szervezésében végül is ezek a gondolatok fogalmazódtak meg.

Magyarországnak nem lehet célja, hogy "néplerakatot" csináljon nemzetéből. De mi lesz, ha a Nyugat kapui bezáródnak? Már most vannak erre jelek. Akkor megtörténhet, hogy itt fognak feltorlódni az embertömegek.

Boross Péter azt mondta, hogy a bevándorlás nem kulturális és civilizációs, hanem etnikai probléma. Ez miért különleges állítás? Hiszen különbözünk egymástól a világban. Mások a gyökereink, a múltunk, a nyelvünk, a kultúránk, a nézetrendszerünk is, s különböző valláshoz, más rasszhoz tartozunk. Miért kell sunnyogni, hazudozni, félremagyarázni mindent?

Államiságunk 1015. évében most kell hinni és tenni, hogy ne oda jussunk vissza, ahová a balliberális oldal szán bennünket: a kiszolgáltatott, cselekvésképtelen nemzetek sorába. Szinte naponta olvashatjuk az ilyen és hasonló híreket: “Az Iszlám Állam fegyveresei tizenkét embert fejeztek le és feszítettek keresztre, akik a líbiai szír városért folytatott harcokban vettek részt. A LANA líbiai hírügynökség a hétvégén jelentette, hogy …

Nézem, ahogyan a gólyafiókák a magasan rakott fészkükben próbálgatják szárnyaikat a szemközti ház kéményén. Még dúl a kánikula, de a nyár végén ők is útnak indulnak. A fecskék is megtalálták helyüket az ereszalján, sűrűn váltják egymást, mert a fiókák éhesek. Szeretik a madarak ezt a környéket a Tisza és a Túr találkozásánál, a bukógátnál és itt Tákos, Csaroda Gelénes, Barabás, …

Nem tudom, hol tartunk most. Kettészakadt az ország. Az úgymond baloldali érzelműek, a szélső jobbosok, mintha ebben az igen nehéz nemzetközi politikai világban nem értenék meg, hogy mit kellene csinálni, mit kíván a haza, mit kíván Magyarország. Ez az egyre elterjedő műveletlenség, bunkóság, az olvasás hiánya, -mondjuk, könyv gyűlölet?- százezreket foszt meg a tisztánlátástól, döntési képességétől, hogy mit vár el mindannyiunktól a szülőföld, mit várnak el tőlünk az utánunk jövő nemzedékek. A cselekvés irányát még tudták vörösmartyék. Igazából nincs mit a szemükre hánynunk.

Ausztria, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország és más európai országok most már minden bevetnek, hogy megállítsák a népvándorlást. Persze a végső megoldást egy egységes európai uniós fellépés jelentené. De ez az EU-s vezetők tehetetlensége miatt még ez várat magára. Ezt támogatja a magyar baloldal. Valóban igaza volt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amikor tusványosi találkozón azt mondta, hogy ha 2014-ben a balliberális pártok győztek volna, akkor ma már nem ismernénk Magyarországra, nem tudnánk, hogy Magyarországon élünk. Valószínű így lenne. Ezek mindenkit beengedtek volna, fél Afrikát is, csak fogyjon a magyar.

Brutális előadást várt a balliberális oldal Orbán Viktor miniszterelnöktől a 26. Bálványosi Szabadegyetemen, olyat, amely majd kiveri a biztosítékot Európa és az Egyesült Államok meghatározó köreiben. Arra várt a hazai baloldal, hogy majd megint lehet piszkálódni, árulkodni Magyarország ellen és tovább lehet csócsálni a még mindig rágni való “illiberális állam” csontot, a renitens miniszterelnök mondatatait. Csalódniuk kellett, mert egy jól …

Jó mély zsebeik lehettek a szocialista elvtársaknak, mert ennek a hatalmas pártvagyonnak nyoma veszett. És még kérdezik, hova tűntek a hívek, hova lett a bizalom. Meg kellene tapasztalniuk a rögvalóságot és meg kellene ismerni a magyar nép lelkét. Aztán vissza kellene térni a szociáldemokrata gyökerekhez és főként elő kellene bányászni azt a sok-sok pénzt, erre-arra guruló dollárt.... Akkor talán lassan visszatérne a bizalom.

"Európa sorsa nincs kezünkben, talán még nagyon kis részben sem, de Európa sorsa a legsúlyosabban érinthet bennünket, akik földrajzilag majdnem középpontjában, mindenesetre vészzónájában vagyunk" - mondta Teleki Pál miniszterelnök. Akár ma is mondhatta volna ezeket a szavakat a mai miniszterelnök.

Maradjunk annyiban, hogy Magyarországon sajnos nagyon sok ágens működik, de amíg az ügynökök a pártállami diktatúrában a népet, a lakosságot, egymást figyelték meg, addig a mai ügynökök főként a jobboldali kormányok lejáratásán munkálkodnak.

Nem esett kétségbe, amiért háromszor is visszatértek a balliberálisok, a volt nómenklatúra. Szabad György úgy vélte, hogy a rendszerváltást már nem tudták semmissé tenni, így háborút nem vesztettük el. Hitt népének egészséges ösztöneiben, hogy amikor nagy baj van, akkor úgyis lesöprik a rosszat, fordítanak egyet a hatalmi rendszeren.

Úgy látszik a balliberális oldal pártpolitikusai a fejüket a homokba dugták. Se nem látnak, se nem hallanak. Nem akarják meglátni a bajt és nem akarják megoldani a problémákat sem. Csak azt szajkózzák népvándorlás ügyben, hogy a kormánystratégia hibás, nem akar együttműködni az Európai Unióval, nem egyeztet a szövetségesekkel, csak a maga számára kedvező lépéseket hozza meg. Naná. A nemzet érdekében hozzák a döntéseket. Ugyanakkor egyeztetett, tárgyalt az EU illetékeseivel, nem véletlen, hogy a kötelező kvóta-rendszer alól felmentette az Európai Tanács Bulgáriát és Magyarországot. Ezt is Orbán Viktor kezdeményezésére.

Több mint kétszázszor jelentették fel Nyugaton mondvacsinált okokkal Magyarországot. Mi az oka ennek az itt-ott fellelhető magyarellenességnek? Csak pénzügyi és multinacionális érdekek súlyos ellentéteiről van szó, avagy arról, hogy másoknak kell az országunk?

Egy barátomtól kaptam legutóbb ezt az sms-t: ,,Állati sürgősen meló kéne, összeomlottunk anyagilag. Közel állok az öngyilkossághoz”. Amikor elolvastam, végig futott rajtam a borzongás. Na, ne! Ide jutott a rendszerváltás óta eltelt huszonötödik évfordulón egy jó nevű, az irodalmi életben sikeres, József Attila-díjas, ötvenes férfi a családjával? Ezt nem hiszem el. Nincs aki mellé álljon, a jelentős politikai karriert befutó …